Végleg elhatároztam, hogy nem vagyok hajlandó foglalkozni a legnagyobb közösségi oldallal. A Profilom megmarad, meg minden eddigi tartalom is (szöveg, képek, stb.), viszont új dologgal egyáltalán nem fog bővülni. Az egyik oka az, hogy ott nincs célközönség, az ismerőseim nem feltétlenül engem fognak olvasni. Ide és a tumblr-ös profilomra (https://www.tumblr.com/blog/husigombooc) fognak megjelenni írások, képek videók. A blog.hu-s felületre a hosszabb, átgondoltabb írásoknak lesz hely, a tumblr fogja tartalmazni a rövidebb írásokat, képeket, videókat. A két felület tartalma nem lesz ugyan az. Maximum csak hasonló, ha megfogalmazok egy kisebb gondolatot azt itt ki is fejtem. Továbbiakban kifejtem részletesen, hogy miért is szakítok a kék "f" betűvel.

Szóval az első ok a célközönség. Tudom, hogy az ismerőseimet rohadtul nem érdekli, hogy mit rakok ki. Tudom, hogy más az ízlése mindenkinek. Ezért van, hogy marhára nem érdekel engem sem, ha valaki valamit kitesz. Egyszerűen elbeszélünk egymás mellett. Olyat meg minden tegyek közzé ott, ami csak engem érdekel? Úri huncutság csak. 
Másodsorban elég volt a sekélyes, üres emberekből. Bár ismerőseim nagy százalékának kitett tartalma már nem jelenik meg számomra, akkor sem érdekel, hogy kinek mi a nyűgje. Hogy lemaradok valamiről? Kit érdekel? Ha valami fontos és érdekel, annak utánakeresek, vagy keresés nélkül rám talál. Nem vagyok kíváncsi senki "látszat" tökéletes életére sem. Az egész egy hazugságfolyam. Senki nem olyan szép vagy olyan okos, ahogyan ott látszik. Természetesen vannak kivételek, akik ésszel használják az oldal által kínált lehetőségeket, nekik tényleg értékes a tartalmuk és tényleg közkincsé kell tenniük, amit közzé tesznek. Tény, hogy a legnagyobb felület, ahol az ember megnyilvánulhat, de ez az érme is kétoldalú. A többit mindenki gondolja tovább... 

Az üzeneteket fogom olvasni, viszont aki érdektelen, vagy számomra nem lényeges információt közöl, azokra nem fogok reagálni. Ha valakinek valami annyira fontos akkor felhív, vagy megkeres. A személyes kontaktot tartom a legkorrektebbnek. Hasonlóképp fogok én is cselekedni. Ha valami fontos, akkor telefon, e-mail, vagy ha tényleg égető a helyzet, akkor személyes megkeresés. Ha valaki ezen megsértődik, hát lelke rajta. Az sem érdekel. Teljes érdektelenségbe burkolózom és nem pocsékolom az időmet vagy energiámat olyanokra, akik szerintem nem érdemlik meg. Ha meg valaki szerint én is ilyen ember vagyok, aki nem ér energiát, akkor legyen velem szemben érdektelen, meg fogom érteni. Én sem vagyok tökéletes.

Az érdektelenségem nem fogja nézni sem a rangot, sem a címet. Az én szememben mindenki egyenlő! Nem számít, hogy az illető egy hajléktalan, vagy egy disznó pénzúr. Ha megvan benne a személyes érték foglalkozom vele. Továbbá nem fogok finomkodni a véleményemmel sem. Őszinte leszek, ha tetszik ha nem, cserébe elvárom ugyan ezt a környezetemtől. A hazug dolgoktól meg bírok fulladni. Nem kell rám felnézni, vagy követni, szeretni sem kötelező. Én sem pocsékolok fölös energiát senkire sem! Így legyen ezentúl, és történjen minden úgy, ahogy meg kell történnie! Alakítom a jövőm és a környezetem.

Nézzetek a fény felé!